Keresés
Close this search box.

Álló hangdobozok vagy állványos + SUBWOOFER ?

állványos hangfalak + subwoofer

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi a jobb választás sztereó zenehallgatáshoz. Mit válasszunk? Egy pár álló hangdobozt vagy kisebb állványosat + mélynyomót. Mindkét megoldással minőségi zenehallgatásban lehet részünk, de mérlegelnünk kell bizonyos körülményeket.

Egy jó rendszer sarkalatos pontjai a megfelelő akusztika és a megfelelő elhelyezés. Az átlagos 20-30m2-es szobákban minden esetben jelen vannak állóhullámok, amelyek következtében különböző kioltások és kiemelések rontják a hangzást a helyiség különböző pontjain. Ebből adódóan fontos, hogy megfelelő pozíciót válasszunk hangdobozainknak és a hallgatónak. Ha nem dedikált zenehallgató szobánk van, hanem átlagos nappalink, akkor itt általában igencsak meg van kötve a kezünk lakberendezési szempontból. Legyen szó akár állványosakról, akár álló dobozokról (mivel gyakorlatilag szinte ugyanakkora alapterületet foglalnak), a pozíciójuk legtöbb esetben kötött, nem sok mozgásterünk van ide-oda tologatni őket, ahogy általában a hallgatói pozíció is fix. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy mélysugárzóra bízzuk az alsó tartományt, annak az elhelyezésére akár több lehetőség is adott. Ha nem is tudjuk a tökéletes helyre rakni, de mégis nőnek az esélyeink egyenletesebb mélytartományt elérni.

Álló hangdobozok

Álló dobozoktól jó mélyeket szerintem csak vagy nagyon szerencsés esetben vagy jól megtervezett akusztikailag kezelt szobában kaphatunk. Sok esetben akár 30Hz alatti értékeket is láthatunk az adatlapokon, de gyakran nem adják meg, hogy milyen tartományon belül képesek erre, illetve hogy milyen hangnyomással. Lehet a megadott alsó tartományt már csak nagyon kis hangnyomással, de magas torzítással képesek lesugározni.

Egy példán keresztül szeretném ezt bemutatni. Átlag közepesen rossz akusztikájú 24m2 körüli nappaliról van szó, amiben egy pár jobb állódoboz és egy 15″-os zárt mélysugárzó teljesít szolgálatot.

(Minden grafikon 1/12-es simítással látható.)

Látszik, hogy a 100Hz alatti tartományban hatalmas problémák vannak. A 30-45Hz közötti kielemés rátelepszik az egész hangra, amiből egy nagy brummogás lesz, 50-60Hz-nél pedig van egy nagy beszakadás, ebben a tartományban szeretnénk megtapasztalni a chest slam-et, magyarul „mellbevágó érzést” egy-egy lábdob esetén. Nyilvánvaló, hogy ilyen frekvenciamenet mellett nem számíthatunk semmi ilyesmire. Az átlag nappalik legnagyobb részében hasonló problémák vannak, csak az értékek tolódnak ide-oda a grafikonokon.

frontok nyers SPL
bal torzítása

Ilyen körülmények közt az EQ sem tehet csodát. Lehet egyengetni a frekvenciamenetet, hogy ne lógjon ki a lóláb, de az 50Hz környéki részt így is elveszítjük. Ide hiába pumpálnánk energiát, olyan mint a feneketlen kút. Láthatjuk a torzításon, hogy durván megemelkedik a hanghullámok ütközésétől. Ilyenkor hiába erősítenénk azt a tartományt, a visszavert hang is erősödik és az eredőjük hasonló mértékű kioltás lesz, de még nagyobb torzítással.

Nyilván basszuscsapdák elhelyezése és az akusztika rendbetétele lenne a legjobb megoldás a megfelelő elhelyezés mellett, de ez a legtöbb nappaliban nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető.

frontok EQ

+ mélynyomó

Mivel a példámban egy nappaliról van szó, itt sem tehetjük a mélynyomót bárhová, de választhatunk neki egy olyan helyet, ahol leginkább csak kiemelések vannak. Azt EQ-val szépen vissza tudjuk húzni, hogy fülre is egy egyenletes és részletes mélytartományt kapjunk, ne vesszen oda a hallgatott tartalomból semmi.

Ebben a szobában, ennél a rendszernél a 100Hz-es crossover bizonyult a legjobbnak a váltáshoz, innen veszi át a mélynyomó a szerepet. Fontos a megfelelő időzítés is, hogy fázisban legyenek a hangszórók. A piros görbén látszik, hogy itt is van egy hatalmas kiemelés, de nincsenek mély völgyek. A kék grafikonon ugyanez látható csak EQ után. Kaptunk egy nagyon szép egyenletes mélytartományt, ahol egyensúlyban lesznek a hangok.

frontok+subwoofer EQ

A torzítás is mindjárt barátibban néz ki az alsó tartományban, de azért még így is látszik annak a hatalmas 30-50Hz körüli kiemelésnek a hatása, illetve mivel zárt mélysugárzóról van szó, már 38Hz-től kezd esni a frekvenciamenete, onnan már nem áll a helyzet magaslatán. Egy 15″-os mélysugárzóról van szó, szüksége esetén 1000W fölötti meghajtással, képzelhetitek, hogy általánosságban mit tudnak az átlagos állódobozok 40Hz alatt valójában, ha még egy ekkora zárt subwoofer is kompromisszumokra kényszerül. 🙂

Ha valaki közel „koncertélményt” szeretne az otthonában, fizikai képtelenség, hogy 13-16cm átmérőjű hangszórók elégséges hangnyomásra legyenek képesek a „sub bass” tartományban egy sztereó erősítővel hajtva, még ha esetlegesen egy reflex doboz mélyebbre is hangolható kisebb teljesítmény igénnyel, mint egy zárt. Persze kinek mi az elégséges, mások a felhasználói igények, utóbbi gondolatokat csak kis kiegészítésnek szántam a téma kapcsán.

(Ezeknél a torzítás értékeknél még azt is figyelembe kell venni, hogy befolyásolja minden ami a mérőhang hatására megcsörren vagy megrezzen a szobában. Legyen az egy bútor, ajtó, pohár vagy álmennyezet. )

bal+mélynyomó torzítása

Házimozik esetében megkerülhetetlen a mélynyomó vagy mélynyomók használata, így pl. adott hangdoboz családon belülről teljesen fölösleges a drágább állót választanunk az állványos verzió ellenében, ha úgyis levágjuk róla az alsó tartományt. Az árkülönbözetet hasznosabb dologra is fordíthatjuk.

Konklúzió

Ha a lakberendezést tekintve kötött a kezünk és nincs lehetőség a szobaakusztika rendbetételére, akkor sok esetben jobban járhatunk ha az alsó tartományt egy könnyebben elhelyezhető mélynyomóra bízzuk. A mélytartományban ekkor egyenletesebb frekvenciamenet és alacsonyabb torzítás érhető el egy jó minőségű és megfelelő teljesítményű mélynyomó kiválasztásával, ami az átlagos álló dobozokkal szemben erőlködés nélkül dolgozik a sub sávban. Viszont ez is csak akkor lesz jó ha megfelelően illesztjük a sztereó hangdobozainkhoz. Megkerülhetetlen a mérés, illetve az esetek legnagyobb részében egy DSP használata, amivel EQ-zni tudjuk legalább az alsó tartományt. Hatalmas egora vall ha valaki úgy érzi ezt fülre is meg tudja oldani. Ha esetleg EQ-t nem is használnánk, de a megfelelő váltási pont, vágási meredekség és időzítés kiválasztása is közel lehetetlen küldetés mérés nélkül. Egy rosszul beállított, rosszul elhelyezett subwoofer több kárt is okozhat a hangzásra nézve mint hasznot. Mindenki ennek tudatában vágjon neki! 🙂

Ha hasznosnak találtad, oszd meg másokkal is!
Facebook
Twitter
LinkedIn
Email